A történelem folyamán mindig lényeges volt a postaszolgálat. Már Nagy Sándor is hírközlő rendszert épített ki, ahol a futárokat pihent lovak fogadták a váltópontoknál, majd jóval később a Rotschildok is a fejlett hírtovábbító rendszerük miatt tudták meg elsőként a Napoleon bukását Angliában. Az angol tőzsde bedöntése nem sikerülhetett volna enélkül, bizonyítva az információ értékét.
Magyarországon már a középkorban is működtek futárok, de az áttörést Mátyás király hozta el 1464-ben, mikor a fontosabb útvonalakon kocsiposta-szolgálatot létesített. A Kocs településen gyártott szekerekből származó "kocsi" szó több nyelvben is elterjedt ekkor. Egy huszárvágással Mária Teréziára ugranék, aki 1752-től a levélpostától független, utasokat, pénzt és csomagokat szállító postakocsi-járatokat vezetett be.
Az első postabélyeget 1840-ben, Angliában vezették be. Nálunk a szabadságharc bukása miatt nem került sor a Than Mór által tervezett 1848-as bélyeg bevezetésére (világon 5. lett volna), csak 1850-ben (ez viszont császári volt, másik kép). Érdekes különbség a mai bélyegekhez képest, hogy nincs még perforálva a szélük. A leveleket csak 1855-től kézbesítette a postás házig, de csak a városokban.
A posta nem csak a levelekről és csomagokról szólt, hanem elsődlegesen az információ továbbításáról. Erre célra vezették be 1856-ban a távírószolgálatot. A képen a Dombóvári posta távírószolgálata látható, 1912-ben. A technikai újítások révén hirtelen nagy munkerőigény keletkezett, amit a nők töltöttek be. A nőjogi mozgalmak erősen kötődtek a nők munkába állásához, ami ekkor nagy arányban a telefon és távíróközpontokban történt meg. (Az emancipáció következő ugrása pedig a világháborús hátországok munkaerőigénye miatt következett be.)
A következő fontos lépcső a vasúti mozgóposta kiépítése 1864-ben. Ekkorra már világossá vált, hogy a lovaknál sokkal gyosabb tud lenni a vasút és egyszerre több csomagot is tud szállítani. Az első vasútvonalat noha már 1846-ban átadták, de egy vonal még kevés egy hálózat kiépítéséhez.
Az osztrák-magyar posta igen modern volt, még világelsőséget is szerzett 1869-ben, az első postai levelezőlap képében (A képen a magyar nyelvű változat, az osztrák változat csak a nyelvben különbözött)
A kiegyezés után a magyar szervezet kivált az osztrákból, innentől beszélhetünk Magyar Királyi Postáról. A hazai bélyegeket pedig 1871-től nyomtatják hazánkban. A képen a Magyar Posta Székháza, vagyis Postapalota látható. Az épületet Sándy Gyula tervezte eklektikus-szecessziós és 1924-26-ban épült.
Magánvállakozásként 1881-ben indult Puskás Tivadar telefonhírmondója, ami forradalmasította a távközlést. Baross Gábor 1888-ban államosította és a postaszolgáltatásba integrálta a telefonközpontot.
1900-ban már motoros triciklivel szedték a leveleket Pesten, de a világban elsőként 1904-ben nálunk jelent meg a gpkocsi postai alkalmazásban. A tricikli és a postakocsi is Csonak János és Bánki Donát munkájának eredménye.
Az első világháború igen lényeges volt a postaszolgálat alakulásában, a tábori posta miatt. A katonáknak létszükséglet volt, hogy minél előbb megkapják az otthoni csomagokat és leveleket, hiszen a harcok közt a lövészárkokban ez volt az egyetlen kapcsolatuk a családjukkal. A postai késések vagy csomagkimaradások végzetesek is lehettek, hiszen a katonák pszichológiai állapota, harci morálja is múlott rajta.
Egy érdekes elektromos jármű, a Magyar Királyi Posta 1927-től a 60-as évekig használta Rába és MÁG villanyautóit. Összesen 35 ilyen jármű szolgált a fővárosban, töltésüket az Egressy úti járműtelepen végezték.
Az 1920-30as évek nagy fejlődése a telefonhálózat és a rádió fejlődése volt. A második világháború tábori postás évei után aztán teljesen újra kellet építeni a civil postahálózatot. Az újjászervezés még szinte be sem fejeződött, de 1948-ban következett az államosítás. A Magyar Posta széleskörű feladatokat látott el, például kizárólagos joga volt a hírlapterjesztés, valamint nem volt szétválasztva ekkor a műsorszórás, távközlés, postaszolgálat sem.
Az 1948 utáni időkről és külföldi érdekességekről, esetleg propaganda bélyegekről majd egy következő bejegyzésben...
Ajánlott irodalom:
https://dapta.hu/a-magyar-posta-tortenete-diohejban-2/?cn-reloaded=1
https://furgefutar.hu/blog/magyar_posta/
https://mult-kor.hu/egy-uzsoras-herceg-csendestarsakent-fogott-hozza-a-bankarkodashoz-az-elso-rothschild-20170919
https://posta.blog.hu/2014/09/09/motorkedvelok_figyelem
https://magyarjarmu.hu/emberek/csonka-janos/
http://jarmuipar.hu/2019/06/160-eve-szuletett-banki-donat/
A bélyegekről: http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=663
https://hu.wikipedia.org/wiki/Postapalota_(Budapest)
https://alternativenergia.hu/100-eve-mar-volt-magyar-elektromos-auto-gyartas-igen/90621
https://www.puskas.hu/100/cikk/magyar-radiozas-napja
Fortepan