Filmek, amelyek megúszták a cenzúrát
2021. április 25. írta: Digitális feltáró

Filmek, amelyek megúszták a cenzúrát

Válogatás a Kádár-korszak filmjeiből

A filmesek és más művészek szinte kivétel nélkül liberális (szabadság szerető) emberek, akik megvetik a diktatúrákat, ezért rendszeresen alkotnak rendszerkritikus műveket. A Rákosi-rendszer elvei szerint egyetlen út a szocreál, míg ezzel szemben Aczél György kifejtette, hogy az igaz út a szocialista-realizmus, de léteznek más hangok is. Vagyis megteremtette a híres 3T politikáját: léteztek a szocializmust szolgáló támogatott, a szociluzmust romboló tiltott és a szürke zónában lévő tűrt művek. Hogy egy tűrt mű honnantól számít tiltottnak, csakis rajtuk (főleg Aczélon) múlott.
Ma elhoztam néhány olyan filmet, ami Rákosiék alatt egy recski utazással lett volna egyenértékű, de Kádár alatt mégsem cenzúrázták.

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1966)
A Szegénylegények fedőtémája az 1848/49 utáni megtorlások, valójában egyértelműen az 1956 utáni a téma. A két esemény közt egyértelmű a párhuzam, hiszen mindkét magyar forradalmat az orosz/szovjet intervenció verte le. Aczél György sem volt tudatlan ember, sőt kifejezetten értelmes figura volt, aki általában jól átlátta a szituációkat. Ebben a helyzetben valószínűleg úgy gondolkodott, hogy nem érdemes betiltani Jancsó filmjét, hiszen annyira "elvont" szerzőifilmes stílust képvisel, hogy az átlagember amúgy sem érti meg, sőt meg se nézi. A rendszerellenes értelmiségiek pedig vagy külföldön vannak, vagy erős megfigyelés alatt, így sokat nem tud ártani.

 

Jancsó Miklós: Csillagosok katonák (1967)
Ez a konkrét alkotás jól beleillek a Tanácsköztársaság és orosz polgárháború újrafeldezésének időszakába (60-as évek). A Rákosi-rendszerben még tabu volt a korszak, hiszen Rákosinak bizonygatnia kellett, hogy ő nem az új Kun Béla. Jancsó Miklós az orosz polgárháborút dolgozza fel, az ott harcoló magyar katonákkal, a film maga szovjet-magyar koprodukció. Jancsó nem objektív, de egyértleműen bemutatja, hogy a vörösök is elkövettek gaztetteket, és erre a magyar cenzorok is igent mondtak. Innentől a történet már legendákkal tarkított, annyi biztos, hogy a szovjet filmfisztiválon már csak az igen erősen cenzúrázott változat kerülhetett bemutatásra.

 

Makk Károly: Szerelem (1971)
Ez a film két dologra ad bizonyítékot: egyrészt Makk Károly egy zseni, másrészt a cenzorok figyelme is lankadhat. A történet hivatalosan a Rákosi-rendszerben játszódik, erre utal is egy Szabad Nép újság ('56 után Népszabadság lett). De az újság (aminek jól látható a címe, s hogy 1950-es) előtt kicsivel felbukkan egy másik újság is, aminek csak a neve látszódik egy pillanatra: Esti Hírlap. Ez az újság 1956 decemberében indult, így egyértelmű kulcs a történet felfejtéséhez: János (Darvas Iván) nem a Rákosi-rendszerben szabadul, hanem az 56-os megtorlás utáni amnesztiakor. Leleményes ez a trükk, hiszen kihasználja a nézői atttitűdöket, filmes konvenciókat. Ha látunk egy pillanatra egy újságot, majd egy másikat hosszabb időre a következő jelenetben az agyunk tudatalatt összekapcsolja a kettő képet így a filmet néző cenzoroknak sem tűnt fel a csalás. Még zseniálisabb, hogy a film elején egy záloglevélen 1951-es évszám szerepel, így a három különböző dátum akár tűnhet kellékes hibának is, ha mégis feltűnne valakinek az Esti Hírlap.

Jankovics Marcell: Fehérlófia (1981)
Jankovics nagyban hasonlít Jancsóra, már ami a parabolák, képi metaforák használatát illeti. A rajzfilmben megjelenő vérpatak egyes értelemezések szerint megtestesítheti a Közép-Kelet Európát elárasztó szovjeteket is. Az elvont, másodlagos jelentések kifejezetten jellemzők a korabeli rajzfilmekre, például a kiváló Macskafogó macska-egér bipoláris világrendje egyértelmű utalás a nyugat-kelet megosztottságra.

+ 1 érdekesség: Bacsó Béter: A tanú (1969)
Közismert tény, hogy Bacsó Péter Rákosi-rendszert kiparodizáló filmje a fiók mélyére lett süllyesztve. A Kádár-korszak cenzúrájának egyik mintapéldájaként szokás emlegetni, de kevésbé ismert tény, hogy valójában bárki megnézhette a tévében (már akinél bejöttek a jugoszláv csatornák). Ugyanis a filmet adták az egyik jugoszláv adón, magyarul, szerb-hovát felirattal. Így történhetett meg a visszaemlékezések szerint, hogy Pécsett az egész panelház egyszerre nevetett a betiltott film poénjain.

 

 

Ajánlott irodalom:
https://www.origo.hu/filmklub/20210119-50-eves-a-szerelem-makk-karoly.html
http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2012/01/CsillagosokKatonak1.pdf
https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/6930/03_varga_zoltan.pdf?sequence=1&isAllowed=y
https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/a-tanu-1

 

A bejegyzés trackback címe:

https://azelkapottmult.blog.hu/api/trackback/id/tr4416512350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása